[kapitan_drake]

.

[Niegłupi Jaś]

Nie wiem co Ty pijesz, ale wydaje mi się, że na kolację to jesz kanapki na fioletowym chlebie...

[kapitan_drake]

[Ceandric]

W weekend byłem na Manifestacjach Poetyckich. Przy tych, którzy się tam prezentowali to jesteś jak Mickiewicz

[kapitan_drake]

ech to pewnie przez inspiracje od transylwańskiej poezji po węgiersku Józsefa Attili takie coś wyszło , powaga

A HETEDIK (szöveg: József Attila)

E világon ha ütsz tanyát,
hétszer szüljön meg az anyád!

Egyszer szüljön égő házban,
Egyszer jeges áradásban,
Egyszer bolondok házában,
Egyszer hajló, szép búzában,
Egyszer kongó kolostorban,
Egyszer disznók közt az ólban.

Fölsír a hat, de mire mégy?
A hetedik te magad légy!

Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.

Egy, ki kezdi szabadnapját,
Egy, ki végzi szolgálatját,
Egy, ki népet ingyen oktat,
Egy, kit úszni vízbe dobtak,
Egy, ki magva erdőségnek,
Egy, kit őse bőgve védett,

Csellel, gánccsal mind nem elég,
A hetedik te magad légy!

Szerető után ha járnál,
hét legyen, ki lány után jár.

Egy, ki szívet ad szaváért,
Egy, ki megfizet magáért,
Egy, ki a merengőt adja,
Egy, ki a szoknyát kutatja,
Egy, ki tudja, hol a kapocs,
Egy, ki kendőcskére tapos,

Dongják körül, mint húst a légy!
A hetedik te magad légy.

Ha költenél, s van rá költség,
azt a verset heten költsék.

Egy, ki márványból rak falut,
Egy, ki mikor szülték, aludt,
Egy, ki eget mér és bólint,
Egy, kit a szó nevén szólít,
Egy, ki lelkét üti nyélbe,
Egy, ki patkányt boncol élve.

Kettő vitéz és tudós négy,
A hetedik te magad légy!

S ha mindez volt, ahogy írva,
hét emberként szállj a sírba.

Egy, kit tejes kebel ringat,
Egy, ki kemény mell után kap,
Egy, ki elvet üres edényt,
Egy, ki győzni segít szegényt,
Egy, ki dolgozik bomolva,
Egy, aki csak néz a Holdra:

Világ sírköve alatt mégy!
A hetedik te magad légy.

József Attila, 1932[/code]


tłumaczenie


For My Birthday

Today I’m turning thirty two,
for a gift this verse will do,
gimcrack
knickknack:

in a nook of this café
it’s the surprise of the day
from me
to me.

The thirty two are gone, and heck,
I’ve never earned a monthly check.
How grand,
my Land!

I tried to wield a chalk, back when,
instead of a poet’s fountain pen,
a sad
old lad.

But no instructor became of me,
dismissed by a university
nitwit
bigwig.

His admonition still hits home
for my “With a Pure Heart” poem,
tried hard
to guard

the land against the likes of me.
With my spirit eyes I still can see
his flame
and name:

“As long as I live you’ll never fare
as a high school teacher anywhere,”
he blows
and glows.

If it warms Professor Horger’s heart,
this poet’s given up grammar art,
his joy
poor toy –

It’ll be my nation, not a high-
school class, that someday I
will reach
and teach!

lol

a tak w ogóle to nawet piosenka do tego tekstu powstała
http://www.superbutt.net/index_m6_szajonat.html

dziwny ten dzien, oj dziwny